A Nagy Gazdasági Válságok megelőzése

Mint korábban már írtam, a Nagy Gazdasági Válságok oka alapvetően a pénzpiacok szabályozatlansága. Hogyan kellene hát szabályozni, miközben a piac szabadságát meg kellene őrizni?

Egyszerűen. Úgy, ahogy sok más piaccal történik. Általánosan igaz: bármilyen termék előállítása, amely veszélyes, vagy rossz minőségű, bármilyen termék forgalmazás, amely a vásárló megtévesztésére irányul és bármilyen eszközhasználat, amely ön és közveszélyes, az egyben törvénysértő.

Hogyan lehet ezt átültetni a gyakorlatba? Hiszen olyan termékről/szolgáltatásról van szó, ami két fél bizalmas kapcsolatán, titkos megállapodásán alapul? Mert ezek a megállapodások titokban maradnak - ha maradéktalanul lebonyolódnak.
Elegendő tehát azt mondani, hogy: Amennyiben egy pénzügyi hitelnyújtás során a hitelnyújtó bizonyíthatóan nem jár el kellő körültekintéssel, nem bizonyosodik meg teljeskörűen a nyújtandó hitel fedezetéről, úgy bűntetőjogilag felelősségre vonható. Valamint: ha egy hitelfelvevő bizonyíthatóan úgy vesz fel hitelt, hogy annak törlesztésére nem rendelkezik kielégítő fedezettel, valamint a visszafizetésére nincs társadalmilag elégségesen biztosított fedezete, úgy büntetőjogilag felelősségre vonható. Ez utóbbi nyilvánvalóan azt kell, hogy jelentse, hogy a kamatos hitel visszafizetésén túl még börtönbe is kerülhet a hitelfelvevő.
Ez szükséges, de nem elégséges feltétele a Nagy Gazdasági Válságok elkerülésének.

A fentieknél sokkal fontosabb az alább leírtak megértése.

Tételezzük fel, hogy egy társadalom eltartásához egy időpillanatban 100 iparág szükséges, minden iparágnak van 100 szereplője (vállalkozása), és minden szereplőnek van 100 alkalmazottja. Minden szereplő arra törekszik, hogy a saját iparágának 1%-os részarányával szemben lehetőleg nagyobb részt uraljon, amit úgy tud elérni, hogy versenyképesebb terméket állít elő: vagy olcsóbban - tehát kevesebb munkás alkalmazásával -, vagy többet ugyanannyi munkás alkalmazásával. Ha a hatékonyság 1%-kal növekszik, akkor a 100X100X100 munkásból összességében 100X100 feleslegessé válik. Éppen egy iparágnyi.
Ha ezek az emberek utcára kerülnek, nem lesz jövedelmük, így minden iparág kevesebbet tud eladni, emiatt kisebb kibocsátás is elégséges, ami újabb elbocsátásokhoz vezetne. Ez azonban nem gyakran következik be. Azért nem, mert rendszeresen keletkeznek új iparágak, új fogyasztási javak, amelyek munkásokat kötnek le.

Amikor folyamatos az új iparágak, javak megjelenése, akkor folyamatos a fellendülés. Még akkor is, ha kisebb döccenők vannak. A II. világháború után az újjáépítés volt a legerősebb húzóágazat, majd megjelentek a lakásépítések, majd a tartós fogyasztási cikkek: mosógép, hűtőgép, rádió, tv, autó, bútor, mosogatógép, videólejátszó, PC, CD, DVD, MP3, mobiltelefon, stb.

Az országos szintű - infrastrukturális - beruházások is folyamatos iparágteremtést hoztak: elektromos hálózat, vezetékes vízellátás, gázhálózat, csatornázási rendszer, telefonhálózat, úthálózat, majd autópályák, áttérés a szénerőművekről a víz- és atomerőművekre, űrkutatás, stb.

Azt, hogy "stb.", a protokoll kedvéért írtam. Nem azért, mert manapság is tudnám folytatni. A fentiekből kitűnik, hogy a kutatás-fejlesztés, az innováció a társadalom, a közgazdaság fontos: nélkülözhetetlen eleme. Ezért a humán erőforrás-gazdálkodás igen fontos eleme társadalmi szinten a kutatás-fejlesztés támogatása, de nem csupán a támogatása, hanem az eredmények számonkérése, és azok adaptálása a gyakorlatba. Továbbá az elvonások (adók formájában) helyes arányának megtalálása annak érdekében, hogy az infrastrukturális és lakossági fogyasztási javak gyarapodása kiegyensúlyozott legyen. Például: ha a lakossági fogyasztási javak piaca adott technológiai szint mellett telítődik, a lakosság érdekeltsége visszaesik a termelés fokozásában (ti. munkásként). A fogyasztási javak háttérbe szorítása, és az infrastruktúra erőltetett ütemű fejlesztése viszont -a nagy elvonások miatt- társadalmi feszültségeket szül. Ezért fordulhat elő az, hogy fejlett országok javaik egy részét segély gyanánt másoknak ajándékozzák, és ettől nem szegényebbek, hanem még termelékenyebbek és ezen keresztül még gazdagabbak lesznek.